.

  

Bemutatkozás

Magyarországon az aktív korú megváltozott munkaképességű népesség nagy többsége nem dolgozik és nem is keres munkát, megélhetésüket az esetek többségében nyugdíjszerű ellátás biztosítja. Gazdasági aktivitásukról kétszer készült idáig egymással és az ép munkavállalókkal is összevethető adatfelvétel a KSH Munkaerő-piaci felvétele keretében: 2002 tavaszán és 2008 őszén. Ezek az adatok a gazdasági aktivitás jelentős növekedését jelzik.

Az aktivitás bővülése mögött jelentős részben az álláskeresés megélénkülése - és kevésbé a munkavállalási hajlandóság növekedése - áll. Másképp fogalmazva: valamivel többen szeretnének dolgozni, és ezen belül lényegesen többen keresnek aktívan munkát.

A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci aktivitása tehát lényegesen alacsonyabb, mint az ép munkavállalóké. A foglalkoztatottak aránya - bár nőtt a 2002-es hasonló felméréshez képest - harmad annyi, mint az ép munkavállalók körében. A munkanélküliek aránya a munkavállalási korú népességre vetítve alacsonyabb, az aktívakra vetítve jóval magasabb, mint az ép munkavállalók körében. A megváltozott munkaképességű emberek alacsonyabb aktivitását több tényező is magyarázhatja: alacsonyabb iskolázottságuk, a munkaképesség csökkenése miatt alacsonyabb termelékenységük, a munkáltatói diszkrimináció és e három tényezővel is összefüggően alacsonyabb várható bérük, illetve a kapott jóléti ellátások munkavállalás ellen ösztönző hatása. A fent jelzett alacsony aktivitás tehát nem magyarázható egyedül és önmagában a megváltozott munkaképességgel.

Az életkor előrehaladásával az egészségi problémák, korlátozottságok jelentkezési valószínűségével együtt – attól természetesen nem függetlenül – a munkaképesség megváltozásának a valószínűsége is folyamatosan növekszik. A megváltozott munkaképességűek 79,7%-a a 45–64 éves korcsoportba tartozott 2008-ban. Ebből 11,7%-ot képviseltek a 45–49 évesek, 20,3%-ot az 50–54 évesek, illetve 26,1%-ot az 55–59 évesek. A 60–64 évesek korcsoportjánál lényegesen kisebb (az 50–54 évesekkel közel azonos mértékű), 21,6%-os arány jellemzi, vélhetően azért, mert életkoruk miatt egészségi állapotuktól már nagymértékben független munkaerő-piaci jelenlétük.

A megváltozott munkaképességű személyek iskolai végzettség szerinti megoszlása jelentősen eltér a teljes népességétől. Körükben a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya közel 40%, ami több mint kétszerese az egészségesekre jellemző aránynak, további egyharmaduk pedig szakiskolában, szakmunkásképzőben szerzett végzettséggel rendelkezik (az egészségesek 26,7%-ának van ilyen végzettsége).

Az alacsony iskolai végzettség önmagában is jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességű emberek közel háromnegyed részének tehát fokozottan nehéz a helyzete, amikor munkát kíván vállalni.

Társaságunk szakmai és módszertani megoldásokat nyújt a megváltozott munkaképességű munkavállalók humánerőforrás kompetenciáinak fejlesztéseihez, valamint munkaerő-piaci tranzitálásának támogatásához.

Megjelent: 4960 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. október 29., kedd 19:49
Scroll to top